Magyarországon a férfiak átlagosan négyszer, a nők háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi elegendő lenne a szervezet számára, és már a tizenéves fiúk és lányok szervezetébe is háromszor, illetve két és félszer több só kerül.
Ennek az igen nagy sóterhelésnek kétharmad-háromnegyed része az élelmiszerekből származik – sütőipari, tejipari, húsipari, konzervipari termékek, sózott olajos magvak, csipszek, sós rudacskák stb., a többi só a sózási szokások eredményeként kerül a szervezetbe. Az élelmi anyagokban nem nagy a sótartalom, az ipari eljárások és az ételkészítés során dúsul fel és lesz igen jelentős az élelmiszerekben, illetve az ételekben.

A túlzott só-(nátriumklorid)-bevitel hatására az erre érzékeny emberekben jelentősen fokozódik a magas vérnyomás kialakulásának veszélye, különösen akkor, ha elégtelen kálium- és magnézium-bevitellel párosul a nátrium-klorid gazdagság. Fokozódik a magas vérnyomás betegség bekövetkeztének a kockázata, ha a túlzott konyhasó bevitel elhízással és rendszeres alkoholfogyasztással társul. A túlzott konyhasóbevitel hatására fokozódik a csontokból a kalciumvesztés és a kalciumürítés, tehát a csontritkulás megjelenésének kockázata és növekszik a gyomorrák kifejlődésének veszélye is.

Az egészség megóvása érdekében célszerű kevesebbet használni ételkészítéshez, illetve teljesen mellőzni a sózást, emellett a már felsorolt, sóban igen gazdag élelmiszereket kerülni kell.

Tippek a sószegényebb ételkészítéshez

• A megszokott fűszereken kívül a különböző fűszernövények széleskörű felhasználásával, változatosabbá tehetjük ételeinket, és a különféle ízesítési eljárások alkalmazásával csökkenthető az ételkészítéshez felhasznált só mennyisége.
• A készételek után sózását, és a friss zöldségfélék sózását tanácsos elhagyni.
• Ételkészítés közben óvatosan, kóstolás mellett ajánlatos sózni.
• Törekedjünk a zöldségek valódi ízének megismerésére! Együnk minél többször friss zöldséget, só nélküli páclével készített salátát, párolt, friss zöldfűszerekkel ízesített, sajátságos ízét megőrző zöldséget, főzeléket!
• A készen kapható ízesítő porok, krémek, fűszerkeverékek, leveskockák, ketchup helyett, zöld- és szárazfűszereket, otthon is elkészíthető zöldséglevet, paradicsomsűrítményt használjunk.
• Kerüljük a salátának, főzeléknek szánt zöldségek elősózását!
• A húsfélék pácolásához a só helyettesítésére - vagy kevesebb só mellett­ használjunk többféle zöld –és száraz fűszert, illetve saját magunk által készített fűszerolajat!
• A húsokat tűzdeljük időnként fokhagymával, vöröshagymával, gombával!
• Rendszeresen készítsünk más ízvilágú - savanykás, édeskés jellegű - ételeket is!
• Alkalmazzunk olyan módszereket, melyek segítenek kiemelni a nyersanyagok természetes ízét! Ilyen a pirítás, amikor húsok, zöldségek párolása előtt, vagy egy leves készítése előtt alapanyagait kevés olajon átpirítjuk, grillezés pl. grillzacskóban, kontakt grillben, grillsütőben, aromás párolás, melynek során fűszernövényekkel, zöldségfélékkel, esetleg gyümölcsökkel pároljuk együtt az alapanyagot pl. egy hússzeletet, gőzben főzés (zöldségfélék, halak) rétegezés, ahogyan a hagyományos rakott ételek készülnek, de a különböző zöldségfélék kiváló ízesítő hatását bármilyen variációban kihasználhatjuk.

További tippek:

• Legyünk nyitottak és bátran próbáljunk ki új, eddig nem használt fűszernövényeket, fűszerkombinációkat, eljárásokat!
• Saláták pácleveinek készítéséhez próbáljunk ki többféle ecetet (almaecet, borecet, balzsamecet)!
• Sószegény ételek esetén a fűszerek közül a vasfű jól használható a hiányzó só helyettesítésére.
• Ha lassan, fokozatosan csökkentjük az ételkészítésben felhasznált só mennyiségét, akkor idővel hozzá lehet szokni a kevésbé sós ízhez.
• Termeszthetünk otthon általunk kedvelt fűszernövényeket, amelyek így mindig elérhetők frissen, akár télen is, ha a lakásban cserepekben tartjuk.
  

Forrás:www.oeti.hu