Egy 2002-2003-ban 81, diagnosztizált emlődaganatban szenvedő nő részvételével kórházi körülmények között végzett vizsgálatban a különböző élelmiszercsoportok fogyasztása és az emlődaganat kialakulásának rizikója közötti esetleges összefüggéseket vizsgálták.

A résztvevők étrendjének elemzése során a szakemberek a következő megállapításokat tették. Egyértelmű és szoros összefüggést mutattak ki a gyümölcsök, gyümölcslevek, hüvelyesek és tejtermékek fogyasztása, valamint az emlőrák kialakulása kockázatának csökkenése között. A vörös (sertés, marha), illetve a sült húsok fogyasztása azonban rizikót növelő étrendi tényezőként jelentkezett.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy az említett vizsgálat végkicsengése szerint, míg a zsíros vörös és sült húsok fogyasztása a kockázatot növelő tényezőként jelentkezett, addig a gyümölcsök, gyümölcslevek, a hüvelyesek, és a tejtermékek fogyasztása védőfaktorként szerepelhet az emlőrák kialakulásával szemben.

Bogyós gyümölcsök a rákmegelőzésben: jelenlegi ismereteink és a jövő lehetőségei

Több mint ígéretes bizonyítékok sugallják, hogy a bogyós gyümölcsök, gyümölcslevek (áfonya, ribizli, egres, málna, szeder, szamóca, kökény, csipkebogyó) már kis mennyiségben történő fogyasztása is hatékony segítség lehet számos daganatfajta elleni küzdelemben. A bogyósok daganatellenes hatásukat számos biológiai tényező szerencsés együttállásának köszönhetik. Ezek között említhetők a bioaktív növényi hatóanyagok, fitonutriensek, pl. a gyümölcsök élénk színét adó polifenolok (flavonoidok, proantocianidok) és a ligninek.

A „fito” szó görög eredetű, és „növény”-t jelent.

A növények azért termelnek hatóanyagokat, hogy megvédjék magukat a baktériumoktól, vírusoktól, penészektől és élesztőktől valamint a napsugárzás káros hatásaitól. Amikor növényi hatóanyagokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk, ezek a vegyületek segítenek megóvni szervezetünket a szabad gyökök és néhány karcinogén (rákkeltő) anyag ellen, valamint hozzájárulnak jó egészségi állapotunk megőrzéséhez és ahhoz, hogy tovább éljünk.

A hatásmechanizmus valóban sokrétű, egyrészt a sejteket károsító szabadgyökök semlegesítése (antioxidáns és gyulladáscsökkentő effektus), másrészt valószínű, hogy a bogyós gyümölcsök hatóanyagai többek között számos, a tumorsejtek anyagcseréjében, növekedésében és a sejtek osztódásában résztvevő enzim, növekedési és gyulladást generáló faktor működésére is hatással vannak. A legújabb kutatási eredmények szerint ezek a hatóanyagok a daganatos betegségek kezelésében is segítségünkre lehetnek, hiszen érzékenyebbé teszik a kóros sejteket a kemoterápiás készítmények hatására, illetve segíthetnek kivédeni az agresszív terápia mellékhatásait.

Bár étrendünkben számos más bogyós gyümölcs is szerepelhet, az említett vizsgálatban az Észak-Amerikában széles körben fogyasztott fajták (fekete és vörös áfonya, fekete és vörös málna, szeder, szamóca) hatását vizsgálták. A kísérletben nem csupán az izolált hatóanyag, hanem a tényleges fogyasztási forma (pl. gyümölcslevek, fagyasztott, szárított gyümölcs) hatását vették górcső alá és állapították meg daganatmegelőző hatásukat.

Azonban a bogyós gyümölcsökben megtalálható polifenolok esetleges további daganatmegelőző hatásmechanizmusának megismerése és a biológiai hasznosulás kérdése a jövő kutatóinak feladata.

Az emlőrák kialakulása és a táplálkozási szokások hosszú távú hatása közötti összefüggések vizsgálata

Egy 2003-ban Brazília déli részén végzett vizsgálatban az emlőrák kialakulásának kockázata és a demográfiai, szociális és gazdasági tényezők, valamint a táplálkozási szokások közötti lehetséges összefüggéseket kutatták.

A vizsgálat során 33 frissen diagnosztizált emlőrákban szenvedő nő és 33 egészséges résztvevő (kontroll csoport) táplálkozási szokásait, kórtörténetét és személyes adatait térképezték fel, rögzítették kérdőívek és interjúk segítségével. A vizsgálat 6 hónapig tartott.

A szakemberek a kapott információk alapján a következő megállapításokat tették. Szignifikáns mértékű különbség volt felfedezhető a két vizsgálati csoport között az életkor, az anyagi helyzet, az iskolai végzettség és a menopausa kezdetének ideje vonatkozásában. A táplálkozási faktorok közül a sertészsír, valamint a nagy zsírtartalmú vörös húsok fogyasztása mutatott pozitív összefüggést a betegség kialakulásával. Ezzel szemben a rendszeres gyümölcs, gyümölcslé (főleg alma, görögdinnye), paradicsom, tésztaétel-fogyasztás a kockázatot csökkentő tényezőnek bizonyult.

Összefoglalva: a 45 év feletti életkor, a szerény családi jövedelem, az alacsony iskolai végzettség (8 általános vagy kevesebb), valamint a rendszeres sertészsír- és zsíros vörös húsfogyasztás bizonyult az emlőrák kockázatát növelő tényezőnek, míg a gyümölcs-, gyümölcslé-, paradicsomfogyasztás védő szerepet játszott.

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége