Az agy számára a vércukorszint biztosítja a szükséges tápanyag-ellátást. Alacsony vércukorszint esetén, elsősorban összetett és hosszan tartó működés (például hosszas koncentráció) alkalmával a nagyon aktív agyterületeken helyi hiány jelenhet meg, ami a szellemi teljesítmény csökkenését eredményezi. A glükózfelvétel javítja a felnőttek kognitív funkcióit, és gyorsan hat, ugyanakkor rövid ideig, 15–60 percig tart. Az optimális vércukorszint mellett a megfelelő vízfelvétel is elengedhetetlenül szükséges mind a fizikai, mind a szellemi teljesítőképességhez.
Az agy fokozott anyagcserével működik, normális körülmények között az elsődleges energiaforrása a glükóz (szőlőcukor). Aminosavakat (fehérje építőköveket) is képes energiaként felhasználni, de csak nagyon korlátozott mértékben, viszont a zsírsavakat közvetlen módon egyáltalán nem tudja hasznosítani. Mindemellett – főként éhezés során – képes a zsírsavakból származó ketontesteket is felhasználni. A ketontestek fontos energiaforrást jelentenek éhezéskor mind az agy, mind pedig az idegsejtek számára. Ebben az állapotban a glikogénraktárak (tartalékszénhidrát) kiürültek, a máj pedig fokozottan állít elő ketontesteket a zsírsavakból. Ez a folyamat lehetővé teszi fokozott felhasználásukat a szervezet szövetei, de különösen az agy számára. A legfőbb oka annak, hogy éhezéskor az agy átvált a ketontestek hasznosítására, az, hogy így igyekszik csökkenteni glükózigényét. Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem állna rendelkezésére, a glükózt nagy mennyiségben az izomfehérjék lebontásából igyekezne megoldani (ez az ún. glükoneogenezis), ami jelentős izomsorvadáshoz vezetne. A ketontesteknek ez a „cukortakarékosságban” betöltött szerepe az éhezéskor kialakult stresszhez való alkalmazkodásban nagyon fontos.

Agyserkentő ételek – energia az agynak

Az agy fő tápláléka tehát a glükóz, melyet elsősorban a szénhidráttartalmú élelmiszerekből nyerünk. A szénhidrát szó láttán nem kell csak friss, illatos kenyérre vagy gőzölgő tál rizsre gondolnunk, hiszen a szénhidrátforrások jóval változatosabbak. A továbbiakban bemutatunk néhányat.

Burgonya

Nagyon értékes keményítőforrás, amely a szénhidrátok egyik összetett változata, emellett jelentős mennyiségben tartalmaz létfontosságú ásványi anyagokat, például káliumot is. Ha lehet, ne az olajtól csepegő változatát preferáld, hanem például főzd/süsd meg héjában.

Kenyér, péksütemények

A burgonyához hasonlóan értékes keményítőforrások. Táplálkozás-élettani szempontból értékesebbek a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, rost- és B-vitamin-tartalmuk sokkal jelentősebb, mint a finomított lisztből készült változatoké. Érdemes ezeket előnyben részesíteni.

Tészták

A magyar konyha fontos részét alkotják a tészták, szívesen kínáljuk őket akár köretként, akár levesbetétként. A burgonyához, kenyérhez hasonlóan keményítő formájában tartalmaznak szénhidrátokat. A mediterrán étrend kapcsán vált népszerűvé a durumtészta fogyasztása, amely speciális fehérje-összetétele révén biztosít hosszabb jóllakottságérzetet. A főételként tálalt tésztát dúsíthatod zöldségekkel, sovány hússal. Ha délutáni ropogtatnivalóként valami gyorsra vágysz, megfelelő alternatívát jelenthetnek az instant tészták is.

Gyümölcsök

A gyümölcsök, gyümölcslevek is értékes szénhidrátforrások a bennük lévő gyümölcscukornak (fruktóz) köszönhetően. Fogyasztásukkal ráadásul az energia mellett nélkülözhetetlen rostokhoz, az egészséges idegműködéshez fontos C-vitaminhoz és számos egyéb biológiailag aktív tápanyaghoz, például antioxidánsokhoz is hozzájut a szervezet.

Csokoládé

Finom édes íze miatt csokit enni magában öröm, nem is csoda, ha néhány kocka elmajszolása után több kedvünk lesz tanulni, dolgozni. Bár a csoki koffeinhez hasonló szerkezetű anyagot, ún. teobromint is tartalmaz, élénkítő hatását inkább cukortartalmának köszönheti, emellett az étcsokoládé magnéziumtartalma lehet még jó hatással az idegek működésére, a szervezet stressztűrő-képességére.

Az agy mint energiaellátó központ

Az agy több százmilliárd idegsejtből áll, az emberi test egyik legösszetettebb szerve, maga is szerepet játszik a szervezet anyagcsere- és energiaellátási folyamatainak szabályozásában. A legújabb kutatási eredmények szerint az agynak van olyan szabályozó hatása is, amely nemcsak azért felel, hogy az energiát szétossza a zsírszövet, az izom, a szív, a máj stb. között, hanem például annak eldöntésében is szerepe van, hogy mit, mikor együnk, és mikor hagyjuk abba.
Az agy az egész szervezet energiaellátottságáról kap jeleket, ezek összesítésével tartja fent az egyensúlyt. Amikor az agy nem képes megfelelően elosztani ezeket az információkat, vagy amikor néhány felülíró utasítás érkezik a pszichéből, illetve a kognitív területekről, az eredmény az elhízás vagy az anorexia mellett a koncentráció hiánya is lehet – tudtuk meg a Nestlé Életmód Iránytű legújabb hírleveléből.

Forrás:http://www.otvenentul.hu/egeszseg/60816