Napjainkban egyre nagyobb értéke van az egészségnek, egyre többen figyelnek oda a táplálkozásra is. Sokan vélik magukon felismerni az ételallergiák tüneteit, néha olyan, mintha rohamosan terjedő járvánnyal lenne dolgunk, ami félelmetes iramban szedi az áldozatait.

Laikusként nagyon nehéz eldönteni, hogy a tüneteink élelmiszer-eredetűek-e, vagy valami más áll a háttérben. Viszonylag egyszerű, ha erőteljes allergiás tünetek (csalánkiütés, bőrviszketés, légutak duzzanata, nehéz légzés stb.) vagy emésztőrendszeri panaszok (puffadás, hasmenés, hasi fájdalom) tapasztalhatók, ez esetben néha még egyszerű megfigyelés is elegendő a probléma azonosításához.

Sokszor azonban a tünetek nem túl erősek, nem is túl jellegzetesek, vagy nincs bennük könnyen azonosítható rendszer. Ezért olyan is előfordulhat, hogy évek óta fennálló, enyhe krónikus tünet (például hasfájás, haspuffadás) vizsgálata során csaknem véletlenszerűen derül ki, hogy táplálkozási eredetű a probléma oka.

Ha allergia vagy intolerancia gyanúja merül fel, mindenképpen szakorvost kell felkeresni, aki általában valamilyen speciális labor- és terheléses vizsgálat segítségével állítja fel a diagnózist. (A mindenre jó gyorstesztekkel viszont érdemes óvatosnak lenni, ezek általában túl érzékenyek, és hajlamosak több tucat allergént kimutatni.)

E-számok, elektroszmog és a többiek

Sok helyen olvasható, hogy régen nem volt ennyi allergiás ember, nagyszüleink generációja még csak nem is találkozott a problémával. Bezzeg most szinte mindenkinek vannak ilyen panaszai – ilyenkor előkerül, hogy mi minden tehet erről a szörnyű állapotról: az adalékanyagok („E-számok”), a modern étrend, az elektroszmog vagy akár a GMO-élelmiszerek lehetnek bűnbakok, de ezeken kívül is szinte bármi szóba jöhet.

Valójában nem tudjuk pontosan, hogy a korábbi korokban mekkora arányban fordult elő allergia. Természetesen ókori leírások fennmaradtak látványos allergiás esetekről, de a XX. századig nem beszélhetünk a téma tudományos kutatásáról. Mivel egyre finomabb és kiterjedtebb diagnosztikai rendszer állt rendelkezésre, egyre több allergiát, intoleranciát fedeztek fel, így értelemszerűen nőtt az allergiások száma is, ez pedig már bőven a múlt század végén következett be.

Valóban több?

Ha valóban több is lenne az allergiás eset, azt sem tudnánk pontosan mérni, ezt ugyanis még mindig elfedi az orvostudomány fejlődése által hozott bővülés. Még az sem kizárható, hogy mindenki allergiás vagy érzékeny valamelyik élelmiszerre, csak a tünetei enyhék (vagy nincsenek), és kivizsgálás nélkül erre sosem derül fény.

Szintén kérdéses, hogy az allergiáknak van-e szerepük más megbetegedések kialakulásában. Egyre többen keresik a különböző autoimmun vagy gyulladásos betegségek mögött is az allergiás tényezőt – e témában ellentmondásos eredményekről lehet hallani, a kérdés eldöntése a jövőbeni kutatások feladata.

Forrás:https://hvg.hu