Szutorné Farkas Erika írásához gratulálok!

Azonban, még finomítani lehet azzal, hogy a vércsoportok számára kellene megcímezni, mert az enzimek ott vannak, mint eszközök azokhoz a táplálékokhoz, amelyek sejtszinten műköni fognak.

Köszönöm, nagyon hasznos az írásod!

Kedves Olvasó!

Életmód: „Dagi gyerekek”.

A kövérség manapság járványszerűen terjed, nemcsak a felnőttek, de a gyerekek körében is. Erre keressük a választ, okát kutatjuk. A válasz meg van, csak kételkedünk még egy kicsit benne addig, amíg a helyzet súlyosabb nem lesz. A túlsúly nem genetikai hiba okozta állapot, hanem anyagcserezavar! A családok háztartásvezetésében, táplálkozásában és életmódján belül található a probléma, ami kifogásolható. Azért fontos erre figyelmet fordítani, mert egy kis odafigyeléssel, természetesen áldozatvállalással teljesen kiküszöbölhetőek ezek a problémák. Melyek az áldozatvállalások? Ezek az egymás iránti figyelmet jelenti abban, hogy az étel, ami az asztalra kerül, igazodjon az egyének sejtállományának igényéhez. Már több írással kíséreltem meg a figyelmet ráirányítani a vércsoportja szerinti étrendre, de nagyon lassan megyünk e témában előre. Tudom, hogy teljesen ismeretlenül nehéz elfogadni olyan táplálkozási irányt, ami eddig idegen volt tőlünk, a médiában sem kap különös említést. Tehát erről nagyon kevés ismertetőanyag jut el az emberekhez. Azért lenne már aktualitása annak, hogy ne várjuk meg a betegséget, hanem cselekedjünk pontosan azért időben, hogy azt megelőzzük! Már sokszor gondoltam arra, hogy hány embernek, gyereknek kell olyan betegségben szenvedni, amelynek megoldása a kezünkben van, csak tenni kellene érte. Ezek a betegségek mind anyagcsere betegség! Ahhoz, hogy ezen az állapoton változtatni tudjunk, a szokásoktól meg kell szabadulni!

Hogyan kell megszabadulni a szokásoktól?

Úgy kell megszabadulni a szokásoktól, hogy az étrendünket meghatározó nyersanyagforrásokat a helyére kell tenni, pontosan úgy, mint az autóhoz, motorkerékpárhoz az üzemanyagot. Mi emberek a vércsoportunk alapján különbözőek vagyunk, ennél fogva a táplálékigényünk is különböző. Az egész világon, bárhová is megyünk, mindenhol találunk magunknak élelmet, de ezek közül ismernünk kell azt, hogy a saját szervezetemnek mi a táplálékigénye. Nem minden élelmiszer tápláléka szervezetemnek. Örülni kellene annak, hogy Dr. Peter D’ Adamo a több ezer élelmiszert bevizsgálta a vércsoportok szerint és olyan ismeretek birtokába jutott, hogy ma már irányító számmal ellátva, megcímezve, hogy melyik élelmiszer hová való, ki a befogadó ahhoz, hogy az táplálékként sejtszinten működjön. Ez ilyen egyszerű!

Én a szülőket semmi esetre sem tartom hibásaknak. Miért hibáztatnám őket? Hibásak azok lehetnének, akik eltitkolják, vagy tagadják a vércsoportos életmód és a sejtszinten működő táplálkozás jelentőségét. A táplálkozással kapcsolatos ismereteket már jó lenne felülvizsgálni, mert azok, amelyek évszázadokra, évtizedekre nyúlnak vissza, továbbá az olyan ajánlás, hogy egyen sok zöldséget és gyümölcsöt, tejet, tejtermékeket, ez soha nem igazolta vissza jótékony hatását, csak ismeretek hiánya végett elfogadtuk. A megszokott, a hagyományos ajánlati formában zöldséget, gyümölcsöt a hiányos ismeretek miatt ne, majd csak megfelelő tájékozódást követően, és vércsoportnak megfelelően fogyasszon! A tej, tejtermék az ember számára mérgező még akkor is, ha megfelelő ismerethiány miatt, azt tagadják.! Nézzenek utána, a „nutrapoison” Internet oldalon. Ott még más információhoz is, hozzájuthat.

Magam is szeretnék megismerni minél több olyan tudományosnak mondott eredményt, ami segíteni tud az egyszerű embernek is abban, hogy táplálkozása által minél többet tudjon tenni egészségéért, annak minőségi javításáért. Mert az egyszerű ember azt várja, hogy a tudományt képviselőktől egyértelmű magyarázatot kapjon arra, hogy mi lehet az étrendünkben az, vagy olyan valami, ami olyan tudományos, amikor a szervezetünk olyan egyszerű. Mi van ebben tudományos, mi az, ami új, mi az egyszerű, és mi az, ami mégis jól működik? Ahhoz, hogy az ember egészségesen tudjon élni, egészséget adó táplálékokra van szüksége. A kemikáliákra nincs szüksége a szervezetnek, mert ezekre a szervezet enzimeket sem örökölt és így működtetni sem tudja. Ugyanígy a szervezet csak azokra az élelmiszerekre örökölt enzimeket, amelyeket génjeiben kódoltan kapott. Ha nem azt az élelmiszert fogyasztjuk, ami a vércsoportja szerint rendelt, akkor arra hiába is várjuk az enzimek működését, soha sem fog bekövetkezni, mert nincs és nem is lesz. Az enzimek vércsoportonként különbözőek, mennyiségük is véges, de annyi van, amennyi a sejtszintű táplálék igényhez, mennyiségéhez szükséges.

Mind az enzimek, mind a sejtek környezete a sejtek genetikai felépítésének megfelelően jönnek létre. A gének olyan gyárhoz hasonlatosak, ahol ezer és ezer különféle termék készül. A futószalag akkor indul be, amikor a sejt igényének megfelelően, újabb enzimeket rendel. Örökletes enzimtermelő kapacitásunktól függ, hogy sejtjeink hányféle enzimet képesek termelni. A szabályozó gének érzékelik a sejtkörnyezetet, aktiválják vagy beindítják a szükséges géneket, és funkcionális produktumokat küldenek a sejt szolgálatára, a sejtkörnyezetének megfelelően. Tehát, ha olyan élelmiszert fogyasztunk, amely nem képezi a kódolt genetikai örökséget, akkor azt a szervezet nem tudja feldolgozni, hasznosítani, méregként tárolódik testünkben, hízni fogunk, és betegek leszünk attól.