Egy 2002-2003-ban 81, diagnosztizált emlõdaganatban szenvedõ nõ részvételével kórházi körülmények között végzett vizsgálatban a különbözõ élelmiszercsoportok fogyasztása és az emlõdaganat kialakulásának rizikója közötti esetleges összefüggéseket vizsgálták.

A résztvevõk étrendjének elemzése során a szakemberek a következõ megállapításokat tették. Egyértelmû és szoros összefüggést mutattak ki a gyümölcsök, gyümölcslevek, hüvelyesek és tejtermékek fogyasztása, valamint az emlõrák kialakulása kockázatának csökkenése között.

Szervezetünk egészséges mûködéséhez alapvetõ fontosságúak a vitaminok.

Az A-vitamin például elengedhetetlen a növekedéshez és a sejtek, szövetek mûködéséhez, így jelentõsége még nagyobb a várandósság és szoptatás idõszakában. Életünk kezdeti szakaszában, a magzat és az újszülött egészséges fejlõdésében; a tüdõ kialakulásának, valamint érésének során nélkülözhetetlen.

Ezeket a felmerülõ extraigényeket figyelembe véve a Német Táplálkozástudományi Társaság (DGE) a terhesség hónapjaiban plusz 30%, míg a szoptatás alatt plusz 90% A-vitamin fogyasztását javasolja.

Kimutatások szerint hazánk lakosságának több mint 30%-a elhízott. Ez nemcsak esztétikai, hanem komoly egészségügyi probléma is.

Az elhízás káros következményei közé tartoznak a megemelkedett vérzsírszintek miatt kialakuló betegségek. Emelkedik a vér triglicerid szintje, LDL koleszterin szintje és csökken a védõ HDL koleszterin szint. Mozgásszegény életmódunkkal párosulva kialakul az érelmeszesedés, magas vérnyomás, más szív és érrendszeri betegségek, amik talaján bármikor bekövetkezhet a vezetõ halálokok közé tartozó szívinfarktus.

Bár sokan ódzkodnak a brokkolitól, nem árt megbarátkozni vele, hisz ez a zöldségünk az egyik leghatásosabb fegyver a daganatos betegségekkel, a bélbántalmakkal és a szív-, érrendszeri betegségekkel szemben!

A brokkoli igazi multivitamin és multi-ásványianyag bomba: jelentõs mennyiségû A-, C-, E- és B-vitamint tartalmaz, a benne lévõ kalcium - a tejtermékeknél hatékonyabban - erõsíti a csontozatot, így segítségével a csontritkulás tünetei is enyhülhetnek, megelõzhetõk.

Az egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó jótékony hatású baktériumokról már az Ószövetség - Genesis - is említést tesz.

A Nobel-díjas Elie Metchnikoff majdnem száz évvel ezelõtt fogalmazta meg elõször a probiotikumok jelentõségét és sajátosságait, valamint õ javasolta bizonyos tejsav baktériumok fogyasztását, támogatva ezzel egészségünket és a jó közérzetünket.

A történet következõ állomását 1980 jelentette, amikor is azonosították az egyik Lactobacillus törzset, a L.

Ha szombat-vasárnap együtt is eszik a család, az csak két nap a hétbõl. Ám az óvodákban és a napközikben nem megfelelõ az étkeztetés, a kamaszok pedig zsebpénzükkel bevonulnak egy-egy gyorsétterembe? Az iskolának és a médiának nagy szerepe lenne abban, hogy megtanítsa a gyerekeket a helyes táplálkozásra.

Felmérések igazolják, hogy a gyermekek kevés zöldséget, fõzelékfélét fogyasztanak. Gyakran nem reggeliznek, nem uzsonnáznak, sõt sokuknál a vacsora is elmarad.

Régóta tudjuk, hogy bizonyos élelmiszerek savas, míg mások lúgos pH értékûek, a természetes egyensúly felborulása pedig betegségekhez vezethet. De mi savas és mi lúgos? Milyen jelei vannak az elsavasodásnak? S hogyan tehetünk ellene?

Egyensúlyban

Testünk különbözõ részeiben eltérõ a kémhatás. A vér normális pH értéke 7,38-7,42 között van, amit a különbözõ hatások könnyedén lecsökkenthetnek, illetve megemelhetnek. Az elfogyasztott ételek a testben savképzõ vagy bázisképzõ összetevõkként jelennek meg, s ha tisztában vagyunk a bevitt táplálékok savasító vagy éppen lúgosító hatásával, sokat tehetünk azért, hogy helyreállítsuk szervezetünk kibillent egyensúlyát.

Magyarországon a férfiak átlagosan négyszer, a nõk háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi elegendõ lenne a szervezet számára, és már a tizenéves fiúk és lányok szervezetébe is háromszor, illetve két és félszer több só kerül.
Ennek az igen nagy sóterhelésnek kétharmad-háromnegyed része az élelmiszerekbõl származik ? sütõipari, tejipari, húsipari, konzervipari termékek, sózott olajos magvak, csipszek, sós rudacskák stb., a többi só a sózási szokások eredményeként kerül a szervezetbe.

Talán már közismert tény, hogy az immunrendszer erõsítésének egyik módja a helyes táplálkozás. Valóban segítenek bizonyos diéták és a böjt? Igaz, hogy a sárgarépa erõsíti védekezõrendszerünket?

Immunrendszerünk fõ feladata, hogy a szervezetünket védje. Védelemre van szüksége a bekerülõ kórokozók (vírusok és baktériumok) miatt, de az immunrendszer szabadít meg bennünket a magában a testben keletkezõ kóros sejtektõl is.

E védelem mindig két lépcsõbõl áll; a kórokozót illetve a hibás sejtet fel kell ismerni majd elpusztítani.