A tanulság? Ha az egészségtelen étrend módosítja a génműködésünket, akkor a megfelelő táplálkozás is képes ugyanerre!!!

 

A biológusok eddig lehetetlennek tartották, hogy a szülők életmódja, étrendje megváltoztassa a leszármazottak genetikai állományát. Most már nem tartják annak. Az epigenetika tudománya ugyanis igazolni látszik, hogy az életmódbeli és környezeti hatások miképpen befolyásolják a születendő utódok genomját. Két kutatás egyaránt azt tárta fel, hogy
a hím egerek spermájában olyan RNS-szakaszok, töredékek vannak, amelyek képesek módosítani a kölykök anyagcseréjét.

 Egy új elképzelés szerint arra kellene figyelnünk, mennyire nehéz megemészteni egy ételt, ha le szeretnénk fogyni.

 

Az újévi fogadalmak listáját minden bizonnyal a testsúlycsökkentés vágya vezeti, ezért nem csoda, ha januárban mindenki az ételek kalóriatartalmára kíváncsi, és próbál minél kevesebbet enni (legalább egy ideig). Azonban egy új elképzelés szerint inkább arra kellene figyelnünk, mennyire nehéz megemészteni egy ételt.

 

Richard Wrangham és Rachel Carmody, a Harvard biológusai szerint az élelmiszereken található tápanyagismertetők csalókák, ugyanis nemcsak azt kellene figyelnünk, hogy egy étel mennyi kalóriát tartalmaz, hanem azt is, milyen mértékben van feldolgozva.

 

Az egészség és a boldogság után sokunk harmadik kívánsága a karcsúság lenne (pláne, hogy esetenként összefügg az előzőekkel). Ha lenne negyedik kívánság is, akkor pedig olyan karcsúságot álmodnánk, ami mellett minden strandos napon megehetjük a lángost ÉS a palacsintát is. És ha ehhez a természet nem hajlandó asszisztálni, akkor esetleg hajlandóak volnánk a tudományra hagyatkozni.

Mondjuk... legyen egy olyan készítmény, amit ha alkalmazunk, az olyan, mintha csuriban lenne a kezünk: amit eszünk, az „nem ér”; anyagcserénk csak annyit érzékel belőle, hogy gyorsan fel kell dolgozni, de semmiképpen nem elraktározni.

Nagyot téved az, aki a rosszkedv elűzésére a csokoládétól várja a megoldást!

A néphiedelemmel ellentétben a csoki nem alkalmazható antidepresszánsént, és csak azt dobja fel, aki puszta élvezetből eszi.

Ez azonban csak a legritkább esetben igez: a legtöbben rendes étel helyett gyors falatként, vagy bánatában falja a csokoládét.

igaz ugyan, hogy a csokoládé a szerotoninhoz hasonlóan hat az emberi idegrendszerre, azonban több tonnányit kellene elfogyasztanuk ahhoz, hogy jobb kedvre derüljünk tőle.

 

 

Fura dolgokat produkál az élet, az étel... és az emberi elme.

Míg a világ egyik felén éhezők ezrei álmodoznak egy falat rizsről, a másik felén már nem győznek hová hízni a sok fölöslegesen elfogyasztott zsírtól és cukortól.

Miközben az is küzdhet tápanyaghiánnyal, aki láthatóan jó húsban van, de akadnak olyanok is, akik koplalással választják az alultápláltságot, és az azzal járó szövödményeket valamilyen vallási őrület, vagy a szépségfasizmus demagógiájának engedelmeskedve.

Furcsán ellentmondásos dolgokra bukkantak legutóbb német tudósok: azt ugye mindenki tudja, hogy az elhízás rendszerint magas vérnyomással jár, de ennek oka a közhiedelemmel ellentétben nem a vérben felhalmozódott zsír, hanem pontosan egy féle vérzsír hiánya.

A probléma pedig nem koplalással, hanem evéssel orvosolható!

Tovább

Agyunk legföbb tápláléka a szénhidrát, amit gabonafélékbnől és természetes cukrokból nyer. A természetes cukor millió formában fogyasztható.

A finomított cukor por, vagy kocka formájában. Mi többnyire ezzel "tálpláljuk" magunkat. És az eredmény? Elhízás, diabétesz, köszvény, elsavasodás, Candia, infarktus...

Tovább...

Sokszor akaratunk ellenére fogyasztjuk, hiszen a profitéhes gyártóknak nem érdeke, hogy ne fogyjon, így hát könnyű és finom falatokba rejtik...

A só szinte alapvető élelmiszerünk, természetes ízfokozó, de nem szabad elfelejteni, hogy a leggyakrabban használt élelmiszer-adalékanyag, mely nagy mennyiségben jelentős károkat okozhat az emberi szervezetben, ráadásul túlfogyasztásra ösztönöz, így jelentős szerepet játszik az elhízásban is!

Tovább...

Közisemert tény, hogy az elhízás komoly kockázati tényezőt jelent a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában, ugyanakkor a nagyobb testtömegű betegek könnyebben épülnek fel a bajból.

A túlsúly egyben energiatöbbletet is jelent, mely segítségükre lehet a betegség utáni lábadozási időszakban.

Tovább...

A fejlettebb országokban világszerte megfigyelhetõ tendencia, hogy egyre nõ a súlyproblémával küzdõk aránya. Reális becslés szerint Magyarországon jelenleg 4 millió túlsúlyos és 2 millió elhízott ember él. A különbözõ módszerekkel végzett fogyási kísérletek töretlen népszerûségnek örvendenek. Kevesen tudják viszont, hogy ezeknek átlagban több mint 90%-a évek távlatából nézve sikertelennek bizonyul, mivel a kezdetben leadott súlyfelesleget ? illetve gyakran annál többet is ? idõvel visszahízzák az érintettek.

Kimutatások szerint hazánk lakosságának több mint 30%-a elhízott. Ez nemcsak esztétikai, hanem komoly egészségügyi probléma is.

Az elhízás káros következményei közé tartoznak a megemelkedett vérzsírszintek miatt kialakuló betegségek. Emelkedik a vér triglicerid szintje, LDL koleszterin szintje és csökken a védõ HDL koleszterin szint. Mozgásszegény életmódunkkal párosulva kialakul az érelmeszesedés, magas vérnyomás, más szív és érrendszeri betegségek, amik talaján bármikor bekövetkezhet a vezetõ halálokok közé tartozó szívinfarktus.

Egy, nemrégiben megjelent új tanulmány szerint az egészségesnek hirdetett éttermekben az emberek hajlamosak magasabb kalóriatartalmú ételeket, üdítõket és desszerteket választani, mint egyébként egy gyorsétteremben, vagy más helyen.


A tanulmány szerint az ?egészséges? éttermekben kínált ételek kalóriatartalmát átlagosan 35 százalékkal becsüljük alá, így ha egészségesnek hiszünk valamit, akkor lényegesen több kalóriát rendelünk összességében a desszerttel és italokkal együtt ? fogalmazott Dr.