Az egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó jótékony hatású baktériumokról már az Ószövetség - Genesis - is említést tesz.

A Nobel-díjas Elie Metchnikoff majdnem száz évvel ezelõtt fogalmazta meg elõször a probiotikumok jelentõségét és sajátosságait, valamint õ javasolta bizonyos tejsav baktériumok fogyasztását, támogatva ezzel egészségünket és a jó közérzetünket.

A történet következõ állomását 1980 jelentette, amikor is azonosították az egyik Lactobacillus törzset, a L.

Ha szombat-vasárnap együtt is eszik a család, az csak két nap a hétbõl. Ám az óvodákban és a napközikben nem megfelelõ az étkeztetés, a kamaszok pedig zsebpénzükkel bevonulnak egy-egy gyorsétterembe? Az iskolának és a médiának nagy szerepe lenne abban, hogy megtanítsa a gyerekeket a helyes táplálkozásra.

Felmérések igazolják, hogy a gyermekek kevés zöldséget, fõzelékfélét fogyasztanak. Gyakran nem reggeliznek, nem uzsonnáznak, sõt sokuknál a vacsora is elmarad.

Régóta tudjuk, hogy bizonyos élelmiszerek savas, míg mások lúgos pH értékûek, a természetes egyensúly felborulása pedig betegségekhez vezethet. De mi savas és mi lúgos? Milyen jelei vannak az elsavasodásnak? S hogyan tehetünk ellene?

Egyensúlyban

Testünk különbözõ részeiben eltérõ a kémhatás. A vér normális pH értéke 7,38-7,42 között van, amit a különbözõ hatások könnyedén lecsökkenthetnek, illetve megemelhetnek. Az elfogyasztott ételek a testben savképzõ vagy bázisképzõ összetevõkként jelennek meg, s ha tisztában vagyunk a bevitt táplálékok savasító vagy éppen lúgosító hatásával, sokat tehetünk azért, hogy helyreállítsuk szervezetünk kibillent egyensúlyát.

Magyarországon a férfiak átlagosan négyszer, a nõk háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi elegendõ lenne a szervezet számára, és már a tizenéves fiúk és lányok szervezetébe is háromszor, illetve két és félszer több só kerül.
Ennek az igen nagy sóterhelésnek kétharmad-háromnegyed része az élelmiszerekbõl származik ? sütõipari, tejipari, húsipari, konzervipari termékek, sózott olajos magvak, csipszek, sós rudacskák stb., a többi só a sózási szokások eredményeként kerül a szervezetbe.

Talán már közismert tény, hogy az immunrendszer erõsítésének egyik módja a helyes táplálkozás. Valóban segítenek bizonyos diéták és a böjt? Igaz, hogy a sárgarépa erõsíti védekezõrendszerünket?

Immunrendszerünk fõ feladata, hogy a szervezetünket védje. Védelemre van szüksége a bekerülõ kórokozók (vírusok és baktériumok) miatt, de az immunrendszer szabadít meg bennünket a magában a testben keletkezõ kóros sejtektõl is.

E védelem mindig két lépcsõbõl áll; a kórokozót illetve a hibás sejtet fel kell ismerni majd elpusztítani.

Az élelmirost-kutatás kezdete Dennis Burkitt nevéhez fûzõdik, aki sebészként szolgált Afrikában az 1950-es években. Tevékenysége során észlelte, hogy az afrikai népesség között alig fordulnak elõ olyan betegségek (pl. gurdélyképzõdés), amelyek Angliában és az Afrikában állomásozó brit csapatok körében is igen gyakoriak voltak. Az okokat keresve felfigyelt arra, hogy az afrikaiak székletének napi tömege és térfogata több mint háromszorosa a britekének.

Jó pár éve már, hogy arab férfi feleségeként újra tanulom a fõzést, mert bizony alapjaiban különbözik a két kultúra ízvilága, technikái és hagyományai. A gasztronómiában is egy új világ nyílt ki elõttem, új ízek, illatok és hangulatok. Ennek a világnak az ajtaját szeretném most kitárni önök elõtt.

Egy arab asszony konyhájában

Mielõtt komolyabbra fordítanánk a szót, tegyünk egy röpke utazást, ígérem, még vízumra sem lesz szükség.

Párválasztás és elhízás

Legtöbbször nem tudjuk megmagyarázni, miért is az a párunk akit végül választottunk. Párválasztásunkban rengeteg tudatalatti tényezõ befolyásol bennünket. Fontos lehet számunkra a külalak, a kulturális hovatartozás, de vajon mi a helyzet a testtömeggel? Befolyásolják?e választási szokásaink a túlsúlyosok számának növekedését? Ezt az igen érdekes felvetést vizsgálták skóciai kutatók.

A tanulmány elkészítésében 42 pár vett részt, bevonásukkal a kutatók arra jutottak, hogy a nem véletlenszerû párválasztás hozzájárulhat az elhízás terjedéséhez.

Az egyszerû, fehér kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) legalább ugyanannyi ? sõt bizonyos esetekben több ? antioxidánst tartalmaz, mint a drágább fajták.

Habár a fehér csiperke a leggyakrabban termesztett ehetõ gomba a világon (évente több ezer tonnát fogyasztunk belõle), gyakran csak az egzotikusabb és drágább gombák gyenge rokonának tartják, és úgy vélik, a tápanyagtartalma is szegényebb.

A Journal of the Science of Food and Agriculture új számában megjelent tanulmány szerint azonban a fehér csiperkében ugyanannyi antioxidáns található, mint drágább vetélytársaiban, a japán konyhamûvészetben magas áron értékesített maitake és matsutake gombákban.